Mózes zsandár megleckéztetése

Rúzsa Sándor lopott marhát terelt a Tisza felé, amelyet Emböréktül hajtott el, a tarjáni út felé lévő tanyájukból. Mán a Tiszáhon értek, amikor utolérték őket a perzekútorok. A társaival ëgyütt elbújt a parti füzesökbe. Sándor alkudozni kezdött, amikor az ëgyik, Mózes nevű zsandár rátanált, hogy në adja föl a gazdájának, még pénzt is ajánlott neki. A zsandár nem is szólt akkor. A lopott jószágot viszont visszaterelték a zsandárok.

Ëgy másik alkalommal túl a Tiszán, Kormányos gulyásnál vendégösködtek a zsandárok, amikor Rúzsa Sándor előkerült a bandájával. Sándornak vót ëgy jó lüvő társa, aki lüvésökkel egrecíroztatta Mózest, aki a múltkori eset után, hiába kérte Rúzsa Sándor, csak elmondta a komisszárosnak, hogy mögtalálta a Tisza-partján.

Sándor most szidta és leckéztette Mózest, de azt is a szömire vetötte, hogy dicseködött a kutasi kocsmába a szép Sárikának, hogy majd mögfogom én azt a Rúzsa Sándort! (Mögjegyzöm, hogy Mózes piperkőc vót, oszt teccött a nőknek.) Sándor ezután Mózest jól fölpofozta.

Mózes ezután lëmondott a szolgálatrul. Belevizelt a kardjába1, úgy adta vissza, amikor lëszerelt.”

(Kérdő Szűcs Ernő)